http://terpszichologia.blog.hu/2013/09/12/masok_bennunket_tukroznek
A teljes cikket a link alatt találjátok.
Szeretettel köszöntök mindenkit ! Ezen a blogon velős mondásokat , idézeteket, megszívlelendő tanácsokat szeretnék megosztani veletek. Valamint azoknak a könyveknek a kivonatait, lényegét , amelyek egyrészt közel állnak hozzám , másrészt fontos dolgokat világítanak meg életutunkon , személyiségfejlődésünk során. Nagyon sok ilyen könyvem van , kedvenc szerzőktől, ezeket fokozatosan töltöm fel. Örülnék ha megírnátok a véleményeteket !
2013. szeptember 12., csütörtök
2013. augusztus 23., péntek
Önbizalom
Az anyagi bőséghez, a boldog párkapcsolathoz és a sikeres élethez ÖNBIZALOMRA van szükséged!!!
De vajon mi tudna ÖNBIZALMAT önteni beléd?
Önbizalmat csak valódi sikerből tudsz meríteni, amikor megérzed a saját erődet mindabban, amit csinálsz. Ha van egy elképzelésed, egy álmod, amit képes vagy valóra váltani, akkor az erővel és önbizalommal tölt el téged, ami további lendületet ad ahhoz, hogy újabb és újabb álmaid váljanak valóra. Hát nem csodálatos mindez?
Miből merítsek ÖNBIZALMAT, hogy végre sikeresnek érezzem magam?
Minden ember vágyik rá, hogy anyagilag sikeres legyen, hogy legyen mellette egy szerető társ és hogy összességében véve kiegyensúlyozottnak, boldognak érezze magát. Sokan megfeledkeznek arról, hogy önmagában sem a pénz, sem egy párkapcsolat nem tesz boldoggá. Ha önmagadban véve nem vagy erős és nincs elég ÖNBIZALMAD, akkor akármekkora gazdagságot tesz eléd az élet, akármilyen ideális társat küld melléd, egyszerűen észre sem vennéd, nem tudnád értékelni, és folyton ugyanoda lyukadnál ki. Boldogtalan és erőtlen lenne az életed.
Önmagadban kell felfedezned az erőt!
Ahhoz hogy az élet minden területén jól boldogulj, megkapd a neked járó anyagi elismerést, kiegyensúlyozott legyen a magánéleted és végső soron megtaláld a lelki békét, a válaszokat önmagadban kell keresned. Meg kell ismerned a benned rejlő lehetőségeket. Fel kell ismerned és el kell fogadnod magadban az összes gyengeséget és merítened kell mindabból, ami az erősséged. Akár hiszed, akár nem, de az erősségeid és a gyengeségeid mindig egyensúlyban vannak az életedben, de ahhoz, hogy ezt az egyensúlyt meg találd tudnod, kell, hogy hol keresd.
Az életed a legszebb film, amit valaha láttál és te vagy a főszereplő!
Ha nem ismered a szerepet, amit el kell játszanod, akkor aligha fogsz kiváló alakítást nyújtani. Ahhoz, hogy főhősként kiváló alakítást nyújthass életed filmjében meg kell ismerned a forgatókönyvet és ismerned kell a karaktert is, vagyis az EGYÉNISÉGET, ami ott lakik benned és teret követel magának, hogy segíthessen az élettervedet valóra váltani. Hiába a kiváló forgatókönyv, a jó rendezés, ha a karaktert, vagyis az EGYÉNISÉGEDET nem ismered meg tökéletesen, és nem tudsz azonosulni vele, akkor csapnivaló lesz az alakításod, és boldogtalan lesz az egész életed.
Légy az az egydülálló EGYÉNISÉG, mint a gyermekkori álmaidban.
Most azon kell dolgoznunk, hogy megismerd az EGYÉNISÉGET, aki te magad vagy, mint az életed filmjének főszereplője. Az egyéniséged a mindennapi tetteid és döntéseid által nyer formát. Az EGYÉNISÉGED megismerése és megélése ÖNBIZALMAT ad neked, aminek a segítségével egyszerűen megállíthatatlan leszel. Ahhoz, hogy az álmaid valóra váljanak cselekedned kell. Ahhoz, hogy határozottan tudj cselekedni és dönteni erős ÖNBIZALOMRA van szükséged.
Ha vállalod az EGYÉNISÉGED olyan leszel, mint egy szárnyaló rakéta.
Nincs többé félelem, kétség, vagy kifogás, ami megállíthatna téged, hogy bármit elérj az életedben, amire vágysz. A legtöbb ember csupán azért él középszerű, átlag alatti unalmas és szürke életet, mert nincs ÖNBIZALMA és nem ismeri a saját EGYÉNISÉGÉBŐL fakadó erőt. Ha válllalod az EGYÉNISÉGED többé soha nem hagyod, hogy mások, vagy az életed körülményei határozzák meg, hogyan élj. Egyedül te vagy a felelős azért, hogy milyen életet élsz és ennek az életnek a megvalósításában az EGYÉNISÉGED felfedezése és korlátoktól menetes megélése a kulcs.
2013. augusztus 9., péntek
Változások
Mit tehetsz, amikor nem lehetsz igazán önmagad?
Számtalan olyan helyzetbe kerülhetsz az életed során, amikor úgy érzed nem lehetsz igazán önmagad, nem engedheted szabadjára az egyéniséged, mert akkor nem felelnél meg bizonyos elvárásoknak. Ilyen helyzetek lehetnek a munkahelyeden, a barátaid, vagy a családtagjaid körében. Figyeld meg magad, abban a pillanatban, amikor feszültséget érzel, amikor bizonyos dolgokat nem mersz kimondani, vagy nem mersz megtenni, akkor nem tudod önmagad adni.
Joggal merülhet fel benned a kérdés, vajon neked kell e megváltoznod akkor, ha egy helyzetben egyszerűen nem találod a helyed? Mindenki más jól érzi magát, de te valahogy idegennek és zavarosnak érzel magad körül mindent, pedig a lehető legjobbat próbálod kihozni magadból. A szíved mélyén azt kívánod bárcsak kiszaladhatnál onnan és soha többé még csak vissza se néznél.
Eljött az ideje, hogy végre felszabadítsd magad
Az ÖNBIZALMAD alapja, hogy képes legyél független egyéniségként megélni önmagad, még akkor is ha ez nem tetszik másoknak. Senkit nem tudsz megváltoztatni és te sem tudsz megváltozni. Ez egy olyan alapvető emberi törvényszerűség, mint a tömegvonzás. Egyszerűen tudomásul kell venned, hogy így van és kész.
Az egyetlen dolog, amit megtehetsz, hogy a körülményeiden változtatsz. Ehhez, azonban ki kell lépned a kényelmi zónádból és fel kell vállalnod a változással járó kockázatot. Tudom, hogy ez nem könnyű, de hidd el soha nem fog megváltozni a helyzet. Azt fogod érezni, hogy egyre jobban besavanyodsz, hogy egyre kevesebbet nevetsz és egyre kevesebb az öröm az életedben.
A változás egyedül rajtad áll
A körülményeiden bármelyik pillanatban változtathatsz, önmagadon soha. Ugyanezt fogod érezni öt, vagy tíz év múlva is azzal a különbséggel, hogy sokkal fásultabb és egyre szomorúbb leszel. Sokkal jobb, ha most azonnal cselekszel vállallva önmagad.
2013. július 20., szombat
Elmélkedések
Jung írt arról nagyszerűen, hogy ez a század valami kétségbeesett elszánással vetette rá magát a nevelésre - önnevelés helyett. Mert ez könnyebb. Gyerekeinkből akarunk 'embert faragni' - anélkül, hogy mi magunk felnevelődtünk volna. Neveletlen felnőttek - erőszakoskodva neveljük gyerekeinket." Dr. Vekerdy Tamás
"Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érezzük, nem megy tovább. 'Túl nehéz. Nem bírom' - ezek a gondolatok kavarognak a fejünkben. Jó szó a 'holtpont', mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább, és megnyeri a csatát." Müller Péter
"Aki a szerelemben be akarja biztosítani magát, hogy meg ne égesse az ujját, semmit se kockáztasson, az a leghatásosabban lehetetlenné teszi, hogy igazi tapasztalatra és mély kapcsolatra tegyen szert. A Himaláját sem lehet megmászni a moziban. A szerelem csak akkor hoz az életünkbe csodákat, ha komolyan vesszük, és odaadjuk magunkat neki. A szerelem nem olcsó dolog, s őrizkednünk kell attól, hogy magunk tegyük olcsóvá." Carl Gustav Jung
A jó viszonyt elsősorban önmagaddal kell kialakítanod. Mert kifelé csak az sugárzik, ami benned van. Ha belül hideg vagy, kifelé sem adhatsz meleget. Lehetetlen." Müller Péter
"A tanult tehetetlenségről mindannyian hallottunk: egy meglehetősen kegyetlen kísérlet keretében kutyákat ketrecbe zártak, és áramütéseket adtak nekik. A kutyák próbáltak kiszabadulni, de mivel ez sehogy sem sikerült, egy idő után szűkölve leültek, és hiába hullottak rájuk az áramütések, nem mozdultak odébb – még akkor se, amikor már kinyitották nekik a ketrec ajtaját. Nem használták ki a lehetőséget, hogy elmeneküljenek. Seligman azt mondta: nálunk, embereknél így alakul ki a depresszió. Ha nagyon sokszor kerülünk beszorult helyzetbe, amelyet nem tudunk megoldani, akkor hiába tárják ki előttünk a képzeletbeli kaput, nem rohanunk a szabadulás irányába, mert már nem bízunk abban, hogy van kiút. Seligman a tanult tehetetlenséget a tanult optimizmussal állította szembe. Az optimizmus ugyanis nem veleszületett, hanem tanult képesség. Vajon képesek vagyunk-e a jövőt minden elszenvedett vereségünk ellenére is valahogy biztatónak látni, vagy legyőz a tanult tehetetlenség, a pesszimizmus, és önártó módon tekintünk a világra? A pesszimista ugyanis saját magát pusztítja. Ha ezt belátjuk, akkor ráeszmélhetünk, mennyire fontos, hogy képesek legyünk magunkat 'átnevelni', és kialakítani azt a szokást, hogy amikor valami nagy csapás ér minket, föltegyük magunknak kérdést: vajon miért kaptam ezt? Mire akar ez megtanítani engem? Mi lehet az üzenete? Nagyon súlyos vereséget szenvedtem, majd belehaltam – de mire tanít?" Prof. Dr. Bagdy Emőke -részlet az Utak önmagunkhoz című könyvből
"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét." Popper Péter
Gyűlöleteddel a gyűlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derűddel a Derűt, erőddel az Erőt, bizakodásoddal a Bizalmat hallod. Amire hangolod magad, azt az 'adást' veszed, és a hangoltságod megteremti a sorsodat. Minden erő, érzés és gondolat szüntelen adásban van. Rajtad múlik, hogy mit fogadsz be." Müller Péter
"Bizonyított tény, hogy egy nagyon romos állapotban lévő immunrendszert már húszperces közös nevetéssel is fel lehet kissé erősíteni! Egyes-egyedül az emberi elme képes arra, hogy a katasztrófából münchauseni módra, a saját hajánál fogva húzza ki magát! A humor által távolságot tudunk teremteni a sebesült énünktől, a fájdalmas eseményektől. A nevetés képes az immunrendszerünket ostromló stressz biológiai visszafordítására, így legalább nem betegszünk bele, egy csomó feszültségtől megszabadulhatunk." Prof. Dr. Bagdy Emőke - Utak önmagunkhoz
"A gondolat teremtés. A gondolat valóság. Létező lenyomat a fejünkben, amitől már nehezen szabadulunk. A még meg sem történt jövő emléke. Lehet valamitől félni, ami még meg sem történt? Lehet, mert már megtörtént: a gondolat a főpróba, aztán jöhet a megvalósítás. Aki elbukik, az lélekben már százszor elbukott annak előtte." Szendi Gábor
"Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érezzük, nem megy tovább. 'Túl nehéz. Nem bírom' - ezek a gondolatok kavarognak a fejünkben. Jó szó a 'holtpont', mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább, és megnyeri a csatát." Müller Péter
"Aki a szerelemben be akarja biztosítani magát, hogy meg ne égesse az ujját, semmit se kockáztasson, az a leghatásosabban lehetetlenné teszi, hogy igazi tapasztalatra és mély kapcsolatra tegyen szert. A Himaláját sem lehet megmászni a moziban. A szerelem csak akkor hoz az életünkbe csodákat, ha komolyan vesszük, és odaadjuk magunkat neki. A szerelem nem olcsó dolog, s őrizkednünk kell attól, hogy magunk tegyük olcsóvá." Carl Gustav Jung
"Az újrakezdés nehéz. Nekem is jó időbe telt, mire rájöttem, hogy rákbetegségem és felépülésem küzdelmes évei milyen termékeny új irányba terelték életemet és munkámat. Igaz, a létra nagyon magas volt és ijesztően meredek, de tiszta szívből állíthatom: a legfelső fokról kitáruló új tájért érdemes volt felkapaszkodni rajta." Beata Bishop - részlet a Lelki mentőöv című könyvből.
"Látni és hallani azt, ami bennem van — és nem azt, aminek lennie kellene. Elmondani azt, ami érzek és gondolok — és nem azt, amit mondanom kellene. Érezni azt, amit érzek — és nem azt, amit éreznem kellene. Kérni azt, amire szükségem van — és nem várni, várni, várni, amíg engedélyt kapok. Merni, hogy azt tegyem, amit szeretek — ahelyett, hogy mindig a biztosat választanám." Virginia Satir
"Ha kihűlt körülötted a világ, fűts be önmagadban és áraszd a meleget! Meglátod, mennyien jövünk majd köréd. Mert mindannyian fázunk. És félünk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még." Müller Péter


"A tanult tehetetlenségről mindannyian hallottunk: egy meglehetősen kegyetlen kísérlet keretében kutyákat ketrecbe zártak, és áramütéseket adtak nekik. A kutyák próbáltak kiszabadulni, de mivel ez sehogy sem sikerült, egy idő után szűkölve leültek, és hiába hullottak rájuk az áramütések, nem mozdultak odébb – még akkor se, amikor már kinyitották nekik a ketrec ajtaját. Nem használták ki a lehetőséget, hogy elmeneküljenek. Seligman azt mondta: nálunk, embereknél így alakul ki a depresszió. Ha nagyon sokszor kerülünk beszorult helyzetbe, amelyet nem tudunk megoldani, akkor hiába tárják ki előttünk a képzeletbeli kaput, nem rohanunk a szabadulás irányába, mert már nem bízunk abban, hogy van kiút. Seligman a tanult tehetetlenséget a tanult optimizmussal állította szembe. Az optimizmus ugyanis nem veleszületett, hanem tanult képesség. Vajon képesek vagyunk-e a jövőt minden elszenvedett vereségünk ellenére is valahogy biztatónak látni, vagy legyőz a tanult tehetetlenség, a pesszimizmus, és önártó módon tekintünk a világra? A pesszimista ugyanis saját magát pusztítja. Ha ezt belátjuk, akkor ráeszmélhetünk, mennyire fontos, hogy képesek legyünk magunkat 'átnevelni', és kialakítani azt a szokást, hogy amikor valami nagy csapás ér minket, föltegyük magunknak kérdést: vajon miért kaptam ezt? Mire akar ez megtanítani engem? Mi lehet az üzenete? Nagyon súlyos vereséget szenvedtem, majd belehaltam – de mire tanít?" Prof. Dr. Bagdy Emőke -részlet az Utak önmagunkhoz című könyvből
"Az elfogadás nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét." Popper Péter
„Betegségemtől kaptam valami mást is. Mondhatnám, megtanultam elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, feltétel és szubjektív tiltakozás nélkül igent mondani annak, ami van – elfogadni a lét feltételeit, ahogy én látom és értem őket, elfogadni saját természetemet, amilyen éppen vagyok. Csak betegségem után értettem meg, hogy milyen fontos teljes egészében vállalni sorsomat.” Carl Gustav Jung
Gyűlöleteddel a gyűlölködőt, félelmeddel a félelmetest, aljasságoddal az aljast, gyengeségeddel a gyengítőt, bánatoddal a kilátástalanságot hallod meg, de derűddel a Derűt, erőddel az Erőt, bizakodásoddal a Bizalmat hallod. Amire hangolod magad, azt az 'adást' veszed, és a hangoltságod megteremti a sorsodat. Minden erő, érzés és gondolat szüntelen adásban van. Rajtad múlik, hogy mit fogadsz be." Müller Péter
"Bizonyított tény, hogy egy nagyon romos állapotban lévő immunrendszert már húszperces közös nevetéssel is fel lehet kissé erősíteni! Egyes-egyedül az emberi elme képes arra, hogy a katasztrófából münchauseni módra, a saját hajánál fogva húzza ki magát! A humor által távolságot tudunk teremteni a sebesült énünktől, a fájdalmas eseményektől. A nevetés képes az immunrendszerünket ostromló stressz biológiai visszafordítására, így legalább nem betegszünk bele, egy csomó feszültségtől megszabadulhatunk." Prof. Dr. Bagdy Emőke - Utak önmagunkhoz
"A gondolat teremtés. A gondolat valóság. Létező lenyomat a fejünkben, amitől már nehezen szabadulunk. A még meg sem történt jövő emléke. Lehet valamitől félni, ami még meg sem történt? Lehet, mert már megtörtént: a gondolat a főpróba, aztán jöhet a megvalósítás. Aki elbukik, az lélekben már százszor elbukott annak előtte." Szendi Gábor
A rák valódi oka
Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát
Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.
1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.
Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.
Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.
A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.
Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével.
Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával.
Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.
Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.
Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).
Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).
1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.
Az új medicina a rák vas szabályából indul ki
Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.
Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
- az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
- minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.
A betegségek eredete az agyban található
Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.
Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.
Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés.
Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.
Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket).
A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.
Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.
Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.
A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).
Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.
A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.
Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.
MellrákA mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.
Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?
Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).
A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.
Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.
Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)
Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer.
Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.
Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek.
Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.
Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.
A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.
Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.
Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.
A test önmagát gyógyítja
A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.
A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.
A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.
A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.
A gyógyulás alapelvei:
Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.
A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.
A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.
Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve regressziós terápia.
A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.
Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt.
Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.
A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.
Kiegészítésként olvasd el ezt is: “A beteg java a legfőbb törvény.” – egy fiatal orvos vallomása
MI vezet a lélek összeomlásához és mi jelenti a kiutat ?
Mai világunkban nemcsak a test, de a lélek is olyan masszív megrázkódtatásokat élhet át, amelyek miatt joggal beszélhetünk lélekinfarktusról. Ruediger Dahlke német pszichoterapeuta egy nemrég tartott előadásán erre kereste a választ: mi vezet a lélek összeomlásához, és mi jelenti a kiutat?
Sokan tulajdon bőrükön tapasztalják, milyen az, amikor az ember kiég, nem talál kihívást a munkájában, lelketlenül, érdektelenül, robot módjára végzi azt. Hiába érzi, valami nincs rendben, mégis megy előre, monoton csinálja tovább egészen addig, míg legbelül teljesen összeomlik, és szépen lassan elveszíti belső tartását, kifordul önmagából.
A tömeges ellélektelenedés okai
A munkahelyek racionális átszervezése ma mindennapos, a hatékony és olcsóbb termelés érdekében óriási leépítések zajlanak: amit tegnap még 15 ezer ember végzett el, azt ma 5 ezer, aki pedig marad, az átveszi az elküldöttek munkáját. Számukra nem a többletmunka lesz a lelki teher, hanem a felgyorsult munkatempó – mondja Dahlke. Adott időn belül több munkát kell elvégezni, a kreativitást átveszi a monotonitás, a munkavállaló elveszíti a személyes kapcsolatot a munkájához, egy idő után már csak eszköznek tekinti magát. Megy, teszi a dolgát, de közben kiég, depresszióssá válik. Gyakran ez az állapot alvászavarral is párosul, ami annyit jelent, hogy az ember már nem csak 8–14, de napi 20 órát is foglalkozhat ugyanazzal a témával. Vagyis az ember nem azért depressziós, mert rengeteget dolgozik.
| Ruediger Dahlke német orvos és pszichoterapeuta, aki nemcsak a nyugati orvoslás, de az ezotéria területein is otthonosan mozog, a kettőt ötvözi. Sikerlistás könyvei magyarul is olvashatók... |
Erre nagyon jó példa az orvosok esete. Dahlke szerint a német orvosok negyede depressziós, a gyógyítás ugyanis elveszítette klasszikus funkcióját, a gyógyítás gépek kezeléséből, papírok, űrlapok kitöltéséből, a biztosítókkal folytatott harcból, egyre növekvő beteglétszám azonos időn belüli ellátásából áll. Dahlke egyik orvos barátja a Srí Lanka-i cunami által okozott katasztrófa után a helyszínre utazott, ahol három hétig szinte megszakítás nélkül, folyamatosan és ingyen dolgozott. De nem fáradt el, sőt amikor hazajött, boldog volt, mert azt csinálta, amit szeret, amire felesküdött: gyógyított. A körülmények természetesen messze elmaradtak a német viszonyoktól, de a hiányosságokat áthidalta találékonysággal, kreativitással. Sokan állítják, az emberek a sok munkától égnek ki, azonban ez téves felfogás. A munka, ami nem jelent kihívást, az okozza a depressziót.
Az emberek szeretnek dolgozni
Dahlke egy alkalommal egy nagy osztrák faipari cégnél tartott tréninget, ahol kész házakhoz gyártanak paneleket. Beszélgetett az emberekkel a jelenlegi és a régi gyártási folyamatokról, technológiáról, és megfigyelte, hogy az emberek milyen lelkesen beszéltek a régi, klasszikus módszerekről, ecsetelték az akkori munka szépségét, ahogy megszületett egy régi tiroli faház.
Dahlke kezdeményezésére a cég hozzájárult, hogy építsenek egy hagyományos faházat; a munkához minden anyagot, szerszámot biztosítottak. A résztvevők önként jelentkeztek a munkára, és az építést a hivatalos munkaidő után, fizetség nélkül végezték. Szinte versenyeztek, hogy ki kerül be a csapatba. Az építkezés komolyabb gépek, szegek, csavarok, szintetikus ragasztók, szigetelőanyagok igénybevétele nélkül folyt. Kizárólag kézi szerszámokat (fűrész, fejsze, enyv) használtak. Fantasztikus volt megfigyelni, hogy a programban részt vevők mekkora lelkesedéssel, odaadással dolgoztak. Büszkék voltak a tudásukra, hogy erre valaki kíváncsi, hogy ezt megmutathatták. Egyszerűen motiválta őket a tudat. Az emberek szeretnek dolgozni; munka után mehettek volna a kocsmába, nézhettek volna tv-t stb., de ők inkább dolgoztak. A fáradtságtól nem égtek ki, nem lettek depressziósak.Dahlke egy alkalommal egy nagy osztrák faipari cégnél tartott tréninget, ahol kész házakhoz gyártanak paneleket. Beszélgetett az emberekkel a jelenlegi és a régi gyártási folyamatokról, technológiáról, és megfigyelte, hogy az emberek milyen lelkesen beszéltek a régi, klasszikus módszerekről, ecsetelték az akkori munka szépségét, ahogy megszületett egy régi tiroli faház.
Ez a jelenség nemcsak a munkában, de a magánéletben is jellemző: ha nincs meg a dolgok mögötti értelem, összeomlik az ember. Egy szingli például könnyebben lesz depressziós, mint egy anya, aki egyedül neveli három gyermekét, aki azt se tudja, hogyan élje túl a napi logisztikát, mégsem zuhan mélydepresszióba. Ugyanez a helyzet a papokkal is. Dahlke egyik ismerőse panaszkodott, hogy szétszakad, mert két egyházkerület tartozik hozzá, és a naptárja szerint 1 óra alatt 18 beteget kellene meglátogatnia. Fáradt, de depressziós nem lesz. Vagyis nem a munka mennyisége, hanem az értelme a befolyásoló tényező, ami depresszióhoz vezet. De ez csak a képlet első fele!
Kiút a depresszióból
Az egy életre kötött házasságban van idő megélni jó és kevésbé pozitív dolgokat. Az egyéjszakás kalandból – úgymond – ki kell hozni a maximumot. Aki élethossziglanra szóló munkaszerződést kötött, annak van ideje álmodozni, semmi nem sürgős. Akit határozott időre alkalmaznak, annak igyekeznie kell, hogy időre és jó minőségben elvégezze a munkát. A képlet második fele: a pillanat és az elfolyó idő kérdése.
Meg kell élni a pillanatot, és nem a lehetségeseken kell rágódni – állítja Dahlke. Hegymászóknak, extrém sportok művelőinek, az autóversenyzőknek minden pillanatban ott kell lenniük. A verseny végéig folyamatosan egy dologra kell koncentrálniuk, elvégre 200 km/h sebességnél egy pillanatra sem lankadhat a figyelmük, mert a kihagyás végzetes lehet. Ha ezt a munkába és a magánéletbe is át tudnánk ültetni, az fantasztikus lenne. Ki kell siklani az elfolyó rutin által épített sínekről, a rutin ugyanis az, ami a munkát és a magánéletet egyaránt megöli. Rituálékra, technikákra van szükség, amelyek segítségével megtanuljuk az itt és a most fogalmát, állapotát.
Csúcsélmény
A pszichológia a „csúcsélmény” (peak experience, gipfelerlebnis) kifejezést használja arra az állapotra, amikor az ember valamilyen élmény folytán hirtelen kapcsolatba kerül önmagával, eufóriát, végtelen harmóniát érez. Dahlke ezen élmény megtapasztalására rendszeres hegyi túrákat szervez, ahol a résztvevőknek mindössze két szabályt kell betartaniuk: hajnali fél 4-kor kell elindulniuk, és mindenkinek némán, egymagában kell megtennie a távot. Egy hegy megmászásakor ugyanis biztosan nem lesz csúcsélménye annak, aki nem önerőből mássza meg a hegyet, és ha mászás közben folyamatosan cseveg. Ellenben aki némán és egyedül vág az útnak, magában, magával van, csendben és nyugalomban, az csodálatos átalakulást tapasztalhat. És hogy miért kell fél 4-kor kelni? Mert így az emberek pont időben érnek fel a csúcsra, hogy megtapasztalják a napfelkeltét, láthatják, ahogy a nap sugarai áthatolnak a hegycsúcsokon. Sokak számára ez a pillanat a csúcsélmény, aminek hatására könnyük is kicsordul, szívük megnyílik. Persze nem kell magas hegyekre mászni és a napfelkeltét megvárni ahhoz, hogy újra jól legyünk. Mindegy, mit teszünk: túrázunk, számítógépezünk, meditálunk, vasalunk vagy épp elmosogatunk, ezeket is úgy kell elvégezni, hogy magunkban és a pillanatban legyünk. Ez jelenti a kiutat a depresszióból. Ez az, ami szárnyakat ad...
Az egy életre kötött házasságban van idő megélni jó és kevésbé pozitív dolgokat. Az egyéjszakás kalandból – úgymond – ki kell hozni a maximumot. Aki élethossziglanra szóló munkaszerződést kötött, annak van ideje álmodozni, semmi nem sürgős. Akit határozott időre alkalmaznak, annak igyekeznie kell, hogy időre és jó minőségben elvégezze a munkát. A képlet második fele: a pillanat és az elfolyó idő kérdése.
Meg kell élni a pillanatot, és nem a lehetségeseken kell rágódni – állítja Dahlke. Hegymászóknak, extrém sportok művelőinek, az autóversenyzőknek minden pillanatban ott kell lenniük. A verseny végéig folyamatosan egy dologra kell koncentrálniuk, elvégre 200 km/h sebességnél egy pillanatra sem lankadhat a figyelmük, mert a kihagyás végzetes lehet. Ha ezt a munkába és a magánéletbe is át tudnánk ültetni, az fantasztikus lenne. Ki kell siklani az elfolyó rutin által épített sínekről, a rutin ugyanis az, ami a munkát és a magánéletet egyaránt megöli. Rituálékra, technikákra van szükség, amelyek segítségével megtanuljuk az itt és a most fogalmát, állapotát.
A pszichológia a „csúcsélmény” (peak experience, gipfelerlebnis) kifejezést használja arra az állapotra, amikor az ember valamilyen élmény folytán hirtelen kapcsolatba kerül önmagával, eufóriát, végtelen harmóniát érez. Dahlke ezen élmény megtapasztalására rendszeres hegyi túrákat szervez, ahol a résztvevőknek mindössze két szabályt kell betartaniuk: hajnali fél 4-kor kell elindulniuk, és mindenkinek némán, egymagában kell megtennie a távot. Egy hegy megmászásakor ugyanis biztosan nem lesz csúcsélménye annak, aki nem önerőből mássza meg a hegyet, és ha mászás közben folyamatosan cseveg. Ellenben aki némán és egyedül vág az útnak, magában, magával van, csendben és nyugalomban, az csodálatos átalakulást tapasztalhat. És hogy miért kell fél 4-kor kelni? Mert így az emberek pont időben érnek fel a csúcsra, hogy megtapasztalják a napfelkeltét, láthatják, ahogy a nap sugarai áthatolnak a hegycsúcsokon. Sokak számára ez a pillanat a csúcsélmény, aminek hatására könnyük is kicsordul, szívük megnyílik. Persze nem kell magas hegyekre mászni és a napfelkeltét megvárni ahhoz, hogy újra jól legyünk. Mindegy, mit teszünk: túrázunk, számítógépezünk, meditálunk, vasalunk vagy épp elmosogatunk, ezeket is úgy kell elvégezni, hogy magunkban és a pillanatban legyünk. Ez jelenti a kiutat a depresszióból. Ez az, ami szárnyakat ad...
Ima, meditáció, thai chi, légzéstechnika...
A depresszió, a kiégés orvoslására ma már egy egész iparág épült, sorra nyílnak a klinikák, ahol az embereket a legkülönfélébb – a nyugati orvoslást a keletivel ötvöző – módszerekkel próbálják kigyógyítani ebből az állapotból. Ezzel persze nincs is semmi baj, a módszerek hatásosak tudnak lenni, ám a baj akkor van, amikor az emberek visszakerülnek a hétköznapokba, azokba az élethelyzetekbe, abba a munkába, amit azelőtt is kedvetlenül, motiválatlanul végeztek. Fontos lenne, hogy a kiégett és depressziós emberek rátaláljanak arra a technikára, ami segíti őket abban, hogy a bajor házépítőkhöz és az extrém sportolókhoz hasonlóan meg tudják élni a pillanatot. Ebben lehet segítségükre az odaadó ima, a megfelelő légzéstechnika, a thai chi, a csikung, a meditáció, a tánc – mindenki más és más módszerrel képes eljutni a pillanatba. |
2013. április 20., szombat
ÖRÖM , HARMÓNIA , BOLDOGSÁG / MESTERKURZUS /
DR. DAUBNER BÉLA ÍRÁSA
Először is azt szeretném elmondani nem tartom magam mesternek. A mester arról beszél és csak azt tanítja amit maga már meghaladott megélt és megvalósított életében.Amiről én beszélni fogok azt csak részben tudtam megvalósítani.
Abban valamennyien megegyeznek az emberek hogy a boldogságra vágyakoznak. De vajon vágyakoznak e az örömre ? Hiszen boldog életnek nevezik az örömöt.
Lehet azt mondani , hogy a boldogság öröm , de nem minden öröm boldogság.
Legtöbb vágyunk olyasmire irányul ami nem okoz boldogságot, hanem romlást és nyomorúságot eredményez. A vágyaink megkötnek bennünket és így erőtlenek vagyunk egy boldog életre. Erőre van szükségünk, bátorságra , és nagyon érdemes valami tradicionális úton elindulni , hogy találkozzunk a boldogsággal és a harmóniával.
Nagyon fontos tapasztalat , hogy a tudás bizonyos fokig tudatállapot kérdése. Ezt a tapasztalatot ma már a pszichoterápiákban is használjuk. De ezek az egora irányulnak és a boldogság eléréséhez csak alapot adnak.
Ha az életünk megtört , hiányos mire jut ? Ez lesz a boldogtalanság és ezt hívhatjuk úgy is hogy szenvedés. De ez a szenvedés segít bennünket abban, hogy elinduljunk az ideális lét felé és átéljük a boldogságot.
Lehetne azt mondani , hogy a boldogság eléréséhez nem kell mást tenni mint a szenvedést az életből módszeresen kiirtani. Ez a fogyasztói társadalom egyik legnagyobb trükkje, hogy ezt el akarja hitetni. vagyis az élet tevékenységének a középpontjába az öröm keresését állítja.
A pszichoanalízis viszont azt állítja , hogy a lelki szenvedés oka a tudatos és tudattalan élet között hasadás.
Szenvedés és boldogság tehát egymástól elválaszthatatlanok.. Az élet előfeltétele éppen a szenvedés mély átélése és tudatossága. Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy már nagyon jó állapotban vannak, ha a szenvedésükben felfedezik a fejlődés lehetőségét.
A fejlődés azt jelenti , hogy megalapozódik a a boldogság fele vezető út.
"Jung pszichoterápiájának a lényege egy mélységében differenciált önismeret elérése az ún individuációs processzus. Jung mint pszichiáter a lelki betegségeket igyekszik gyógyítani , mint pszichológus felhívja a figyelmét minden panasz és tünetmentes embernek is az individuáció fontosságára . Mert többségében az egészséges lelkű, önmagával bánni tudó, saját határait és lehetőségeit ismerő emberek konfliktusmentesebben tudnak együtt élni, esetleg még meg is valósítani az ókor óta többek által vágyott humán értékeket, egy új, szebb békésebb világot. "/Dr. Koronkai Bertalan. /
Jung irányzata az ún méylélektani iskolák közés sorolható.
Analitikus pszichológia mert elfogadja a személyiség pszichodinamikus modelljét, a tudattalan heurisztikus létezését, és technikája is analitikus : asszociáció, amplifikáció, álomértelmezés. Komplex pszichológia mert az embert teljes komplexusában igyekszik megérteni. és teljesen hiányoznak belőle a dogmatikus elemek.
Mit értünk komplexus alatt ? Érzelmileg telített, hangsúlyos , nagy energiatöltettel bíró képzetcsoport a tudattalanban, amely megoldhatatlan külső-belső konfliktus eredménye. A komplexus mint lelki góc megzavarja a normál energiaáramlást, szívó hatást gyakorol más kellemetlen élményekre és ezek energiatöltésével növeli saját energiáját.
Az én viszonya a komplexusokhoz 4 féle lehet
teljes tudatlanság
identifikáció
projekció
konfrontáció
A komplexus pozitív szerepe hogy a maga tüneteivel, szimptómáival szinte kényszeríti a tudatot az átrendeződésre, az új állásfoglalásra, attitűdváltásra.
A tudat gyakran felismeri a komplexust , de minden hiába ha nincsen emocionális feldolgozás. , igy az nem is oldódik meg.
A komplexus igazi megoldása a konfrontáció emocionális feldolgozással.
A kollektív tudattalan ---szemben a személyes tudattalannal amelyben emlékek , küszöb alatti érzékelések elfojtott tudatból kizárt tartalmak találhatók---nem egyéni tapasztalatokat tartalmaz. Ősi emberi tapasztalatok, a tipikus benyomások az életről, természetről ,világról, és az ezek ismétlődéséből keletkezett mitikus kollektív képek, ősképek archetípusok.
Ahogy a tudat fő feladata a jelenhez való alkalmazkodás , úgy a kollektív tudattalan feladata az , hogy az örökké megismétlődő, lelki fiziológiai, feltételekre, körülményekre reagáljon.Itt alakultak ki a leghatékonyabb , legnagyobb jelentőségű ősképek mint az anya apa, Magna Mater, Öreg Bölcs , boszorkány sárkány , hős stb.
Kiemelten kezeli Jung az anima -animus ősképet ami a nőkben a férfiakról, férfiakban nőkről lecsapódott őstapasztalatot, veleszületett reakciókészséget tartalmazza. Nevezhetjük a női lélek férfias, és a férfi lélek nőies részének is, ellenpólusának is.
A perszóna , a szerepszemélyiségünka külső világhoz való tudatos beállitottságot a külvilághoz való viszonyt mutatja. A túlságos azonosulás a akülvilággal egy -egy társadalmi szereppel, konformizmushoz vezet , merev perszónához, olyan álarchoz amely végül már le se vehető.
Az árnyék az alterego, a a másik a sötét az ördögi én. Legismertebb figurája Jekyll és Hyde Az árnék én mindazokat a lelki funkciókat sűríti magába amely a a tudatos én számára nem elfogadható.
A jungi személyiségmodell karcsú piramis a csúcshoz közel van a tudat benne a perszónával az énnel, alatta a személyes tudattalan benne a komplexusokkal és az árnyék énnel. Alatta a kollektív tudattalan az ősképekkel.
Ebben a rendszerben működik a psziché dinamikája melynek hajtóereje a libidó. Ez pszchés energiát jelent, az agresszió, a szerzési kedv, a szellmei erőfeszítés. a kíváncsiság. A libidó szó szerinti jelentése öröm a jövőbeli jóért, hajtóerő a kibontakozásra .
A különféle lelki zavarok hátterében három alaovető okot találunk
1. Az identitás hiáyna vagy elevsztése
2.Az élet éretlmének hiánya vagy elvesztése
3. A Transzcendencia hiány vagy elvesztése
A terápiásgyakorlatban az identités problémák vannak előtérben. Az identitás ellenpólusa az önmagától elidegenedettségnek. A beteg élete magatartása ninsc szinkronban kény igazi sajátosságaival. . Az meberi élet komlexitása sok klnyszerítő folymatot kíván sok irányba. szülők , scaláéd barátok stb. Ezt sokan csak az élet közepe táján veszik észre, ekkor fogalmazódik mega z önmagával való azonossáh igénye.
Az identitást azonban nehéz vállalni. Mások pedig nem is sejtik kik is ők valójában.
A terápia fokozatos elég lassú változás. Megismerési átértékelési folyamat , szemléletváltás, emocionális megalapozottsággal. A terápia teremtő. személyiséget alkotó folyamat.
Egy reális ember akinek az énje köré rendeződik az élet , a szenvedéssel szemben önmagát lezárja, a nagy szenvedést kicsi rossz közérzetre , a tiszta boldogságot kicsi jólétre próbálja felváltani. A neurózis nem más mint az elviselhetetlennek érzett fájdalom eltusolása, elviselhető lelki szenvedéssel. A neurózis tanít bennünket. Arra tanít , hogy dolgunk van a szenvedésünkkel. A szenvedés segitséget ad hogy fejlődjünk.
Van h ezt az utat elzárjuk. és ez egy mindennapi probléma , ahogy egy állapotot fixálunk biokémiailag, /gyógyszer / vagy ingerületelvezetés szintjén , akkor megakadályozzuk a változást ami az élet sója, és akkor elzárjuk magunkat a fejlődés lehetőségétől.
Először is azt szeretném elmondani nem tartom magam mesternek. A mester arról beszél és csak azt tanítja amit maga már meghaladott megélt és megvalósított életében.Amiről én beszélni fogok azt csak részben tudtam megvalósítani.
Abban valamennyien megegyeznek az emberek hogy a boldogságra vágyakoznak. De vajon vágyakoznak e az örömre ? Hiszen boldog életnek nevezik az örömöt.
Lehet azt mondani , hogy a boldogság öröm , de nem minden öröm boldogság.
Legtöbb vágyunk olyasmire irányul ami nem okoz boldogságot, hanem romlást és nyomorúságot eredményez. A vágyaink megkötnek bennünket és így erőtlenek vagyunk egy boldog életre. Erőre van szükségünk, bátorságra , és nagyon érdemes valami tradicionális úton elindulni , hogy találkozzunk a boldogsággal és a harmóniával.
Nagyon fontos tapasztalat , hogy a tudás bizonyos fokig tudatállapot kérdése. Ezt a tapasztalatot ma már a pszichoterápiákban is használjuk. De ezek az egora irányulnak és a boldogság eléréséhez csak alapot adnak.
Ha az életünk megtört , hiányos mire jut ? Ez lesz a boldogtalanság és ezt hívhatjuk úgy is hogy szenvedés. De ez a szenvedés segít bennünket abban, hogy elinduljunk az ideális lét felé és átéljük a boldogságot.
Lehetne azt mondani , hogy a boldogság eléréséhez nem kell mást tenni mint a szenvedést az életből módszeresen kiirtani. Ez a fogyasztói társadalom egyik legnagyobb trükkje, hogy ezt el akarja hitetni. vagyis az élet tevékenységének a középpontjába az öröm keresését állítja.
A pszichoanalízis viszont azt állítja , hogy a lelki szenvedés oka a tudatos és tudattalan élet között hasadás.
Szenvedés és boldogság tehát egymástól elválaszthatatlanok.. Az élet előfeltétele éppen a szenvedés mély átélése és tudatossága. Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy már nagyon jó állapotban vannak, ha a szenvedésükben felfedezik a fejlődés lehetőségét.
A fejlődés azt jelenti , hogy megalapozódik a a boldogság fele vezető út.
"Jung pszichoterápiájának a lényege egy mélységében differenciált önismeret elérése az ún individuációs processzus. Jung mint pszichiáter a lelki betegségeket igyekszik gyógyítani , mint pszichológus felhívja a figyelmét minden panasz és tünetmentes embernek is az individuáció fontosságára . Mert többségében az egészséges lelkű, önmagával bánni tudó, saját határait és lehetőségeit ismerő emberek konfliktusmentesebben tudnak együtt élni, esetleg még meg is valósítani az ókor óta többek által vágyott humán értékeket, egy új, szebb békésebb világot. "/Dr. Koronkai Bertalan. /
Jung irányzata az ún méylélektani iskolák közés sorolható.
Analitikus pszichológia mert elfogadja a személyiség pszichodinamikus modelljét, a tudattalan heurisztikus létezését, és technikája is analitikus : asszociáció, amplifikáció, álomértelmezés. Komplex pszichológia mert az embert teljes komplexusában igyekszik megérteni. és teljesen hiányoznak belőle a dogmatikus elemek.
Mit értünk komplexus alatt ? Érzelmileg telített, hangsúlyos , nagy energiatöltettel bíró képzetcsoport a tudattalanban, amely megoldhatatlan külső-belső konfliktus eredménye. A komplexus mint lelki góc megzavarja a normál energiaáramlást, szívó hatást gyakorol más kellemetlen élményekre és ezek energiatöltésével növeli saját energiáját.
Az én viszonya a komplexusokhoz 4 féle lehet
teljes tudatlanság
identifikáció
projekció
konfrontáció
A komplexus pozitív szerepe hogy a maga tüneteivel, szimptómáival szinte kényszeríti a tudatot az átrendeződésre, az új állásfoglalásra, attitűdváltásra.
A tudat gyakran felismeri a komplexust , de minden hiába ha nincsen emocionális feldolgozás. , igy az nem is oldódik meg.
A komplexus igazi megoldása a konfrontáció emocionális feldolgozással.
A kollektív tudattalan ---szemben a személyes tudattalannal amelyben emlékek , küszöb alatti érzékelések elfojtott tudatból kizárt tartalmak találhatók---nem egyéni tapasztalatokat tartalmaz. Ősi emberi tapasztalatok, a tipikus benyomások az életről, természetről ,világról, és az ezek ismétlődéséből keletkezett mitikus kollektív képek, ősképek archetípusok.
Ahogy a tudat fő feladata a jelenhez való alkalmazkodás , úgy a kollektív tudattalan feladata az , hogy az örökké megismétlődő, lelki fiziológiai, feltételekre, körülményekre reagáljon.Itt alakultak ki a leghatékonyabb , legnagyobb jelentőségű ősképek mint az anya apa, Magna Mater, Öreg Bölcs , boszorkány sárkány , hős stb.
Kiemelten kezeli Jung az anima -animus ősképet ami a nőkben a férfiakról, férfiakban nőkről lecsapódott őstapasztalatot, veleszületett reakciókészséget tartalmazza. Nevezhetjük a női lélek férfias, és a férfi lélek nőies részének is, ellenpólusának is.
A perszóna , a szerepszemélyiségünka külső világhoz való tudatos beállitottságot a külvilághoz való viszonyt mutatja. A túlságos azonosulás a akülvilággal egy -egy társadalmi szereppel, konformizmushoz vezet , merev perszónához, olyan álarchoz amely végül már le se vehető.
Az árnyék az alterego, a a másik a sötét az ördögi én. Legismertebb figurája Jekyll és Hyde Az árnék én mindazokat a lelki funkciókat sűríti magába amely a a tudatos én számára nem elfogadható.
A jungi személyiségmodell karcsú piramis a csúcshoz közel van a tudat benne a perszónával az énnel, alatta a személyes tudattalan benne a komplexusokkal és az árnyék énnel. Alatta a kollektív tudattalan az ősképekkel.
Ebben a rendszerben működik a psziché dinamikája melynek hajtóereje a libidó. Ez pszchés energiát jelent, az agresszió, a szerzési kedv, a szellmei erőfeszítés. a kíváncsiság. A libidó szó szerinti jelentése öröm a jövőbeli jóért, hajtóerő a kibontakozásra .
A különféle lelki zavarok hátterében három alaovető okot találunk
1. Az identitás hiáyna vagy elevsztése
2.Az élet éretlmének hiánya vagy elvesztése
3. A Transzcendencia hiány vagy elvesztése
A terápiásgyakorlatban az identités problémák vannak előtérben. Az identitás ellenpólusa az önmagától elidegenedettségnek. A beteg élete magatartása ninsc szinkronban kény igazi sajátosságaival. . Az meberi élet komlexitása sok klnyszerítő folymatot kíván sok irányba. szülők , scaláéd barátok stb. Ezt sokan csak az élet közepe táján veszik észre, ekkor fogalmazódik mega z önmagával való azonossáh igénye.
Az identitást azonban nehéz vállalni. Mások pedig nem is sejtik kik is ők valójában.
A terápia fokozatos elég lassú változás. Megismerési átértékelési folyamat , szemléletváltás, emocionális megalapozottsággal. A terápia teremtő. személyiséget alkotó folyamat.
Egy reális ember akinek az énje köré rendeződik az élet , a szenvedéssel szemben önmagát lezárja, a nagy szenvedést kicsi rossz közérzetre , a tiszta boldogságot kicsi jólétre próbálja felváltani. A neurózis nem más mint az elviselhetetlennek érzett fájdalom eltusolása, elviselhető lelki szenvedéssel. A neurózis tanít bennünket. Arra tanít , hogy dolgunk van a szenvedésünkkel. A szenvedés segitséget ad hogy fejlődjünk.
Van h ezt az utat elzárjuk. és ez egy mindennapi probléma , ahogy egy állapotot fixálunk biokémiailag, /gyógyszer / vagy ingerületelvezetés szintjén , akkor megakadályozzuk a változást ami az élet sója, és akkor elzárjuk magunkat a fejlődés lehetőségétől.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
