"A lét nagy misztériuma, hogy minél távolabb a középpont, annál eszelősebb a pörgés. A Mókus sohasem boldog, nem tud megérkezni, mert ha megérkezik, nem találja ott, amit igazán várt, és máris rohan tovább. Boldogság, harmónia, szeretet, elégedettség - ezek csak szép szavak, melyek a Mókus szeme előtt lebegnek, de valójában amit keres, az önmaga. Oda azonban - maga felé - nem lát. Mert az belül és középen van. Szemét fölfelé fordítja: majd ott! Majd a kerék tetején, a csúcson mindent elér, és ott boldog lesz végre - de mivel mindig odalent tapos, azt hiszi, a kudarcot az okozza, hogy nem fut elég gyorsan. Minél céltalanabb valakinek az élete, annál inkább 'hajt'. Életében egyszer-kétszer kifulladva belehull a kerék középpontjába, és váratlanul megéli a békét, a boldogságot. De maradni nem tud, mert ott nem történik semmi, és nyugtalan lesz. Fut tovább, és azzal áltatja magát, hogy ha egyszer eléri végre a célját, akkor megáll, és elkezd majd élni. Csakhogy ilyen beérkezés nem létezik, mert az ego önmagát csakis loholás közben tudja megélni." Müller Péter
BEATA BISHOP LELKI MENTŐÖV / A könyv rövid összefoglalója /
"Mentőövre csak hajóúton, viharos időben van szükség; lelki mentőöv viszont mindnyájunknak kell, itt és most, mert súlyosbodik körülöttünk a globális válság, egy civilizáció végnapjait éljük, és a jövő sötéten bizonytalan. Ilyenkor kell – mindenek előtt és fölött – a belső biztonság érzete, az a tudat, hogy lesz, ami lesz,
lényünk mélyén van egy csendes zóna, ahová nem ér el a vihar, és ami védelmet ad, más szóval betölti a lelki mentőöv szerepét.
E kötet harminchárom fejezetét és sokféle témáját egy szerény kis szó fűzi egybe: az, hogy 'másként'. Minden válságnak az az alapvető üzenete, hogy rosszul csináltunk valamit, és jelenlegi válságunkat sem a balsors, hanem túlnyomórészt mi magunk idéztük elő. Ezért talán helyre is tudjuk hozni, ha idejében bevezetjük a sokat emlegetett paradigmaváltást, vagyis más szemmel, tágabb perspektívával és tudatosabban kezdünk élni és működni, lerázva mindent, ami elavult és immár érvénytelen, ajtónkat és szívünket új lehetőségek előtt kitárva.
Ez nem mindig könnyű és kényelmes, de ha sikerül túllátni megszokott feltevéseink, elvárásaink és szokásaink sűrű sövényén, izgalmas új tájat pillanthatunk meg, ahol fokozott belső szabadság és friss lehetőségek várnak ránk, a 'másként' ajándékaként.
Próbáljuk meg."
"A bölcsek azt mondják: szorult helyzetéből az ember nem akkor kerül ki jól, ha menekül, hanem ha van egy úti célja. Kövesd a célodat! Akinek nincs célja: széthullik." Müller Péter
„Ha valaki nem akarja érezni az érzéseit, akkor a testét fogja érezni. Ha nem akarom érezni azt, hogy mérges vagyok, akkor valamim fájni fog. Ha nem akarom érezni, hogy szomorú vagyok, ha nem akarok sírni, akkor beteg leszek. Rengeteg betegség s fájdalom azért keletkezik, mert nem akarjuk érezni az érzéseinket! Ha van egy pont a pszichénkben, ahol valami baj van, akkor megbolondulhatunk a testünkben vagy megbolondulhatunk a lelkünkben. Nagyon sokan inkább a testünkben bolondulunk meg, mint a lelkünkben. A mi társadalmunkban kevésbé szégyenítik meg az embereket, ha a testükkel van valami baj, mint akkor, ha a lelkükkel.” Feldmár András
Találkoztál már valaha sikeres, kiteljesedett, boldog emberrel, aki ugyanakkor pesszimista? Én nem. Ez azért van, mert az optimizmus erővel ruház fel, és irányítja az érzelmeidet. A pesszimizmus meggyengíti az akaratodat, és elősegíti, hogy az aktuális hangulatod befolyásolja a cselekedeteidet. Optimista szemlélettel viszont a hozzáállásodat irányíthatod, hogy a legjobbat tudd kihozni a kétségbeejtő helyzetekből. Ezt nevezik "átírásnak", mert míg néha a körülményeket nem tudod befolyásolni, azon igenis képes vagy változtatni, hogyan tekints a dolgokra." (Nick Vujicic)
"Az egész csak azon múlik, hogy benned van-e a csakazértis. Csak azért is menni, csinálni, megbotlani, szeretni, csalódni, félni, folytatni, fájni, örülni, gúnyos kacajok tárgya lenni, elérni... Merni elérni... Mert egyszer bizony tátják majd a szájukat, hogy hittel hova lehet eljutni... Mert a kitartás és az alázat sikert szül." (Oravecz Nóra)
"Az emberi élet bombabiztos törvénye: ahhoz, hogy teljes életet éljünk, meg kell tanulnunk a dolgokat használni és az embereket szeretni, nem pedig a dolgokat szeretni és az embereket használni." (John Powell)
"Mindennek megvan a maga ideje, mindenki akkor kapja a kezébe a kulcsot, amikor már eljutott a hosszú keresés után a kincséhez. Mert mit kezdenénk egy kulccsal, ha nincs hozzá ládikánk? És mit kezdenénk egy kinccsel tömött ládikával, ha sehogy sem tudjuk felnyitni?" (Jagicza Gellért)
"Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket – figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg. Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én…?""
(Andrew Matthews)
"Az életben semmi sem történik véletlenül. Sem emberek, sem pedig események nem bukkannak fel ok nélkül az életünkben. Kapcsolataink alakulásának és fejlődésének semmi köze a szerencséhez. Minden azért történik, mert erő hat rá. Ez az erő mindenkit összeköt. Ez dönti el, megtaláljuk-e magunkat vagy sem. Ez határozza meg, mit érzünk, és hogyan viselkedünk. Ha megértjük ezt az erőt, és tudatosan alkalmazzuk, pontosan azokat az embereket és eseményeket vonzzuk be az életünkbe, akikre és amelyekre mindig is vágytunk." (Ruediger Schache)
Harminc éves koromig féltem, hogy halálos ágyamon gyávának fogom magam minősíteni, annyira sok mindentől tartok, rettegek, szorongok. Azt hittem, hogy a bátorság nem más, mint félelem-nélküliség, örökölt jellem, karakter, ami nekem a legkevésbé sincs. Amikor ezt elmondtam R. D. Laing-nek, annyira nevetett, hogy majdnem kiesett a székéből. Ő - mint elmondta - még sosem találkozott olyan emberrel, aki ne félt volna. Szerinte bátor az, aki fél, és mégsem engedi meg, hogy a félelem vezérelje a döntéseit. Akkor jöttem rá, hogy bátor vagyok. Mindebből az is következik, hogy a bátorságot lehet gyakorolni. Minél gyakrabban mondom a félelmemnek, hogy látlak, érezlek, de ha reszketek is, akkor sem engedem meg neked, hogy korlátozd az életemet, azért is megteszem azt, amitől félek – annál könnyebb lesz legközelebb figyelmen kívül hagyni a félelmet." Feldmár András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése