VÉGZET, SORS, SZABAD AKARAT

Popper Péter írása alapján

A végzet ősi fogalom , ananké ahogy a görögök mondták. A végzet ellen lehet harcolni, küzdeni de a győzelem reménye nélkül.A tragikus hősök , a nagy jellemek mindig felveszik a harcot a végzetük ellen , és elbuknak.
A végzet sorssá enyhülhet, igy  a sors lazább mint a végzet, vagyis az embernek van valami befolyásolási lehetősége a saját sorsát illetően.
Seneca azt mondja : vezetik a végzetek az akarót aki hagyja , a nem akarót vonszolják.vagyis ugyanoda jut el csak jól összetöri magát a vonszolásban.....
A Káin -Ábel történet azt példázza , hogy nincs nagyobb sérelem az elutasításnál. Ennél nagyobb pszichés trauma és sérelem nem létezik, mint hogy valakit szerelmi partnerként , barátként munkatársként elutasítanak.

A determináció, a szabadság -felelsz e magadért vagy sem-alapkérdések. Ugyanis ha szabad az ember akkor felelős magáért, akkor lehet bűnösnek nyilvánítani és  lehet felelősségre vonni.Ha viszont nem szabad hanem determinált , meghatározott egy isteni erő által .akkor nem lehet felelősségre vonni, nem lehet bűnössé nyilvánítani.

Ha megnézzük az emberiség fejlődését az ókortól napjainkig abból a szempontból, hogy szabad akarat és önmagáért való felelősség akkor válasszuk szét a kettőt.
Az ember akarata szabad. az akarati életem szabadon szárnyalhat , ugrálhat. Én ezt ez egész akarat-szabadság problémát álproblémának látom. Nem ugyanaz az akarat szabadsága és a cselekvés szabadsága . Itt a különbség , hogy az akaratom szabad  de a cselekvésen nem. Vagyis hiába akarok valamit szabadon , a cselekvésem nem szabad, nem engedi megvalósulni. A cselekvésnek vannak korlátjai, gátjai nem az akaratnak.
Thomas Mann azt mondja , hogy pszichológiai hibát követ el aki összetéveszti a külsőleg magvalósíthatót a belsőleg lehetségessel. Mert külsőleg mindent lehet, mindent megcsinálhatok de van e rá belső lehetőségem ? ??????Az egész probléma ugyanis a a belső lehetőségre vonatkozik. Hogy mire van az embernek belső lehetősége.

Ha pl van egy tinédzser gyerek akit megvernek és következő alkalommal  neki van egy hatlövetű fegyvere . Azt mondja nem bántja őket mert ő nem tud belelőni egy másik emberbe. .A pisztoly tehát  megadja neki a külső lehetőséget de van e belső lehetősége lőni vele ? ha nincs belső lehetősége nem marad más választása mint áldozatnak lenni.
Az egszisztencialista filozófia azt hirdeti hogy a legfontosabb dolga az embernek a döntés a választás.Miért ?
Mert Sartre azt mondja aki nem dönt , aki nem vállalja a döntések és választások felelősségét az kiengedi a kezéből a sorsának az irányítását.
Sodrodó lesz  rábízza a rajta kívüli erőkre , hogy formálják a sorsát.
És ha valaki dönt és választ akkor mi van ? Akkor is kiengedte a kezéből sorsának irányítását --mondja Sartre--mert olyan bonyolult determinációs rendszerek befolyásolják az ember életét , hogy nem tudja kiszámítani döntéseinek következményeit.

De ennek ellenére dönteni kell és választani mert ez tartja egyedül egyben az embert pszichésen , különben úgy szétesik , hogy összeszedhetetlen.

Igen. Néha kicsit for,mátlanra alakítjuk az életünket , nem olyanra mint amilyenre szeretnénk., ami megfelelne az ideáljainknak, de mégsem tehetünk mást ---mivel ez az egyetlen életünk--- hogy szeretni kell. Szeretni kell önmagunkat. A világgal akkor lehet különbékét kötni--mondjuk egy pszichoterápiában --ha az ember kibékül önmagával és fölvállalja . hogy ő ilyen. Amíg az ember nem békél meg önmagával, addig azt sem fogja elhinni , hogy más ember szereti , szeretheti, mert ő sem szereti önmagát.


Feldmár András írása alapján

Két angol szó között kell különbséget tennünk : fate és destiny : sors és végzet.

A görögök és a rómaiak úgy képzelték az életüket , mintha marionett bábuk lennének és zsinóron rángatnák őket.A kereszténység és a zsidóság már másképp vélekedett erről. Ők azt gondolták , hogy nemcsak zsinóron rángatnak az istenek hanem én is elhatározhatom hogy hova megyek. vagy hogy milyen legyen az életem.
Az embereknek tehát sok választása van : bele kell néznie a szivébe hogy görögül él e vagy zsidóul .
Ha görögül él akkor úgy érzem depresszionált lesz. Hiszen ha az amit én akarok semmi köze ahhoz ami történik akkor az nagyon szomorú dolog.Akkor az embernek el kell szégyellnie magát. Mert ha olyan dolgok történnek velem amin nem tudok változtatni akkor el akarok tűnni, láthatatlanná akarok válni.
ha zsidóul élek akkor viszont meglehet hogy rosszul döntök és lehet emiatt bűntudatom lesz. viszont a bűntudat más mint a szégyen. A bűntudattól meg lehet szabadulni. A szégyentől csak őgy lehet megszabadulni ha az ember bosszút áll.
Van -e szabad akarat ? Szent Ágoston is arról írt már az Istennek , hogy akarok tenni dolgokat de nem teszem, és nem akarok tenni dolgokat de folyamatosan folytatom ???? Miért van ez ?
Bátorítanom kell az embereket arra ha van olyan szokásuk amitől meg akarnak szabadulni azt megtegyék.
és ez tulajdonképpen bátorság kérdése.
Ha nem tesszük meg akkor csak várakozunk amivel az a baj, hogy rettenetesen unalmas.Úgy gondolom hogy  a halál azért jön mert az ember teste elunja magát , , unatkozik és azt hiszi hogy mindennek vége van.