Válogatás Popper Péter legjobb előadásaiból
Belső erőforrásaink nyomában
Vajon miért nem lehet megállapítani, hogy egy ember szabad akaratából vagy valamely külső befolyás hatására cselekszik ?
Ha egy lépéssel tovább gondolkozunk ki fog derülni , ahhoz hogy egy embernek saját akarata legyen , önálló elképzelése magáról, a világról, egyéni szerepéről és magatartásáról a társadalomban ahhoz kell valami amit úgy hívnak hogy EGO. Ez az ami az embert belülről mozgatja pszichésen.
Az Én különféle részfunkciókban nyilvánul meg .Például abban hogy észreveszem magam a világban. Abban , hogy tudok reflektálni önmagamra. Ha az embernek van önreflexiója akkor ítélkezni is tud önmaga felett , dícsérni is tudja önmagát, megbocsátani is tud --ezek mind speciális emberi funkciók.
Hipnózisban az történik , hogy lebénítják az ember énjét, a saját én helyére a hipnotizőr énje lép.
Végig lehet nézni a homéroszi irodalmat , a biblikus szövegeket, az ősi feljegyzéseket és láthatjuk , hogy mindenütt külső hatásokra cselekszik az ember.Önmaga indíttatásából semmit sem csinál pusztán csak létezik.
Ezelőtt kb 3800-4000 évvel ezelőtt az emberek úgy viselkedtek mintha hipnotizálva lennének. Mert hiszen hogyan viselkedik egy hipnotizált ? Kívülről kap egy instrukciót , egy befolyásolást és azt véghezviszi.
Borzasztóan fontos dolog , hogy az ember hogyan cselekszik és viselkedik egész életében. Úgy ahogy elvárják a polgári konvenciók, vagy a kommunista központi bizottság, vagy a fasiszta nagytanács ?
Vagy úgy ahogy ő jónak gondolja , tehát hű önmagához és nem fogad el külső befolyást ?
Ez nagyon nagy kérdés mert egy embernek az egész élete azon múlik , hogy mer e önmaga lenni , még akkor is ha szembekerül a közhangulattal ?
A mai időszaknak a belső erők szempontjából talán az a legnagyobb problémája , hogy a terrornak a diktatúrának a globalizált társadalomnak ugyanaz az emberideálja. A diktatúra azokat szereti akiket jelszavakkal, hamis mítoszokkal , propagandával lehet irányítani. . A globalizált társadalomban üzleti érdekből ugyanezt pereferálja , embereket akiket hamis orientációval, reklámmal lehet tömegesen mozgatni.
Szóval én azt gondolom , hogy a belső erők megléte valójában két tényezőn múlik. . Az egyik , hogy mennyire vagyok meggyőződve a saját igazamról és mennyire lehet abban megingatni engem.. A másik, hogy van e a bátorság bennem kiállni a saját igazamért adott esetben a tömegvéleménnyel szemben is.
Azt gondolom , hogy a belső erők ott vannak az emberben csak le kell bontani a gátló tényezőket, hogy hozzájuk férhessünk.
Mert hiszen mi van az emberre rábízva? Saját maga.A saját élete . Joga van saját magát megvédeni és fel kell építeni a belső védelmi rendszerét , mert a külvilágtól ezt legtöbb esetben hiába várja.
A szorongás a félelem és a pánik
Azt gondolom hogy a szorongásban és félelemben van valami közös elem. mégpedig valami fenyegetés.A különbség az hogy a szorongásban a veszélyérzet a fenyegetettség valódi oka nem tudatos. Ez persze nem azt jelenti hogy nincs oka - természetesen van de nem tudjuk mi az.
Az érzelmi reakciót vegetatív tünetek követik : szívdobogás, hasmenés, hányinger, gombóc a torokban stb.
A szorongás lényege tehát az hogy megélek egy fenyegetettségi helyzetet de igazándiból nem értem h mi az oka és nem tudok rajta akaratlagosan változtatni. .Ez ugyanis nem elhatározás kérdése.
A szorongásunkat sok esetben megpróbáljuk racionalizálni valami okot keresünk rá, pl félünk a ráktól, vagy attól hogy a karrierünkben törés következik be.
A szorongás egy irracionális mélységből fakadó tünet , amit nem lehet racionálisan megtámadni. Nem hoz sikert. Úgy lehet megszüntetni ha feltáró pszichológiával utána megy az ember mi az a tudattalan ok ami őt traumatizálja.
A pszichopátia három legfontosabb jellemzője . : nem szeret, nem szorong és nem tanul a tapasztalataiból. Tehát jellemzően a pszichopata nem szorong abban a helyzetben amiben egy normális ember szorongani kezd.
Mi a különbség félelem és szorongás között ? Az hogy a félelemnek van tudatosan megfogalmazható és valódi tárgya. Ha én félek kilépni az ötödik emeleten az ablakból , az nagyon is racionális.
A fóbia úgy keletkezik , hogy a szorongó ember keres magának valami racionalizálási lehetőséget pl egeret, kígyót stb arra vetíti rá a fenyegetettséget. A fóbiát csak úgy lehet gyógyítani , hogy az ember visszafordítja folyamatot a szorongások felé.
Tehát a tüneti terápiák nem jók a szorongások félelmek, pánikok gyógyítására, kivéve a paradox terápia . Az a lényege , hogy kialakul egy séma . Elöl fut a kliens és utána fut a tünete. A paradox terápia lényege hogy ezt megfordítjuk. Vége a menekülésnek nézz szembe tüneteddel , vállald fel tudatosan.
Amerikából kiindulva egy ideje már nálunk is mindenki a pozitív gondolkodást hajtogatja , mondván h ez a megoldás ! A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány nyomán jött létre.
Itt nem arról van szó , hogy a negatív élményeinket , keserveinket bánatainkat hazudjuk pozitívnak. Arról van szó h fogadjuk el ezeket olyan negatívnak amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami pozitív akkor azt is vegyük észre.
Azt gondolom , hogy nem szabad az embernek elmerülni a félelem szorongás a pánik sűrűjében , mert ezeknek van egy veszélyük mint egy örvény lehúzzák az embert - ebbe pedig nem szabad beleegyezni.
Az egyik módszer a szorongás leküzdésére a feltáró pszichoterápia. , a másik az hogy a félelmekhez közel kell menni. A félelmek többsége ugyanis irreális , a fantázia által felnagyított mumusok.
Az erkölcsi fejlődés kutatásánál sokszor felmerül a kérdés : mi kell ahhoz , hogy egy gyerek vagy egy másik ember elfogadjon egy másik normát ? A vizsgálatok azt mutatták hogy kettős érzelmi függés kell. A szeretetnek és a félelemnek az együttléte az emberi kapcsolatokban. Ha ez nem jön létre a gyerek nevelhetetlen lesz a partner nem fog alkalmazkodni, önző lesz, visszaél a helyzetével.
Csak szeretettel nem lehet hatást elérni. Nem lehet nevelni félelem és követelés nélkül., kellenek a feltételek.
a "belső erőforrásaink nyomában"szöveg melyik előadásában volt?Valaki tudna küldeni egy linket?
VálaszTörlés